A tanuloknak minden olyan ismeretet megtanitanak, amit a harc elott el kell sajatitani. Ebben minden benne foglaltatik, az ajanlott bemelegitestol kezdve a nyujtogyakorlatokon keresztuel egeszen a tavolsag es a test oesszehangolasaig. Az a fontos, hogy a tanulo elsajatatsa, hogyan tud minden koeruelmenyek koezoett helyesen gondolkodni es cselekedni. Az AMAROK megadja a lehetoseget az alkati vagy egeszseguegyi problemekkal kueszkoedo tanuloknak, hogy azt az edzesmodot valasszak, amely szamukra a legjobban megfelelo. Ennek eleresehez a tanulok sajat karakteruek szerint, testreszabott modon edzenek. A fontos az, hogy minden foeloesleges dolgot elhagyjunk es csak a legszueksegesebbel harcoljunk. Az AMAROK ugy van felepitve, hogy minden veszelyes uetes ismert es igy a harcban elhagyando. Csak a legvegso esetben vethetok be. Az AMAROK egyik jellegzetessege, hogy a tanulo toebb harci agat is megtanul egymassal oetvoezni (fesziteseket, dobasokat, szakitasokat, fojtasokat, sepreseket, ueteseket). Ha a tanulo kesobb abbahagyja az AMAROKot, koennyeden tud alkalmazkodni a toebbi harcmuveszethez.

Az AMAROK tanulonak az a legnagyob feladata az eletben, hogy tartsa magat a fontos, hagyomanyos harcagakhoz. Mert ebben rejlik az AMAROK igazi lenyege. Roegtoen a kikepzes elejen elkezdi a tanulo tanulmanyait az elso fo agban, az erintkezes nelkueli harc muveszeteben. Ez olyan harcmuveszet, amely a koezep-azsiai samanizmus (Qam = Kam) gyoekereibol ered. Ebben a muveszetben sajatitja el a tanulo szellemi erejenek felebreszteset, es keszuel fel az utra, mely a lathatatlan harcmueveszethez vezeti. Ezt a tant, amely egyeb harcagakbol is ered, elsosorban elmeletileg tanitjak. Gyakorlati felhasznalasat a tanulo a kesobbiekben sajatitja el. Ez a harcmuveszet a meditacio segitsegevel a belso erok felfedezesere szolgal es a varazslathoz vagy magiahoz semmi koeze sincs.

A farkas stilus felebreszti a farkast (a harcos tulajdonsagokat) a kuezdoben. Az AMAROK tulajdonkepen erre a stilusra epuel. Az alapitot az erdekelte, hogy egy koezoenseges, mindennapi ember (nem profeta vagy saman) kepes lenne-e arra, hogy szemelyiseget teljesen megvaltoztassa. Ezen nem csupan a kuelso, allat-utanzo harcmodszert ertjuek, mint peldaul a kung-fuban. O azt akarta tudni, hogy az ember kepes-e a lelket illetve belso tulajdonsagait egy allat lelkebe es tulajdonsagaiba atvinni. A samanizmus tudasanyaga megadja erre a lehetoseget. A tanulo ebben az iranyzatban kepesse valik teljes szemelyiseget egy allateba atvinni. Ugy gondolkodik, mint egy ragadozo es ugy is harcol. Ez az iranyzat nagyon magas szintu oentudatot kivan. Senki se gondolja, hogy verengzo farkasember lesz beloluek. Ez nem igaz, a valosag egeszen mas. A mester teljesen tisztaban van azzal, hogy milyen titkokat arul el ebben a stilusban. De a tananyag sokkal nehezebb, mint azt gondolnank, es nem is teljesen veszelytelen a tanulo szamara. A tanuloknak benso vilagukban peldaul a farkas minden erzelmet uralniuk kell. De nem csak uralniuk kell ezeket, hanem tudatosan iranyitani is, es ezen kivuel meg kell ismerniuek a totem tanait is. Csakis akkor vehetik fel masodik enjueket (totemjuek erejet es tulajdonsagait), ha szuekseguek van ra, peldaul egy harcban. De csakis a vegso esetben. Ez zavarosnak tuenik ugyan, de a misztikaban alig vannak atlephetetlen hatarok.

Tovabi agak:

Copyright by AMAROK Founder Hakan Haslaman

Read Copyright